A szabálysértési eljárás során a baleset okozásáért felelős személy, mint eljárás alá vont személy kerül be a szabálysértési eljárásba. A sértettet, mint tanút hallgatja meg a nyomozó hatóság (rendőrség). Sok esetben nem kerül sor a felek meghallgatására, a rendőrség hosszú hetek esetleg hónapok eltelte után foglal állást a balesetben a felelősség kérdésében, amely nem mindig helytálló. Ezen időszak alatt a felek nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik az ügyben, hol tart az ügyük, ki foglalkozik, milyen hatóság foglalkozik azzal, milyen stádiumban van.
A sértettnek nincs irat megtekintési joga, az elkészült határozatból példányt nem kaphat, így semmilyen információval nem rendelkezik egészen a jogerős elbírálásig. Előfordulhat olyan eset, hogy a rendőrhatóság az eljárás alá vont károkozó személy felelősségét megállapítja, aki kifogással él, a szabálysértési bíróság pedig nem találja bizonyítottnak az ügyet és megszünteti az eljárást a károkozóval szemben. Az ügy sértettje már csak a jogerős határozatot fogja kézhez kapni és szembesül azzal, hogy a biztosító a kárt nem téríti meg részére, hiszen a bíróság a károkozóval szemben az eljárást megszüntette.
Magunk részéről nem tartjuk helyesnek ezt a szabályozást, de jelenleg a törvények ezt teszik lehetővé, és a szabálysértési hatóságok is ezt a gyakorlatot folytatják. Helytelennek tartjuk azt is, hogy az elsőfokú szabálysértési hatóság az esetek többségében még vitás baleseti mechanizmus során sem hallgatja meg a feleket, anélkül hozza meg határozatát, hogy a felek jogi álláspontjukat – vagy a baleseti mechanizmust írásban rögzítve – a szabálysértési hatóság előtt elmondhatnák. Nagyon sok a téves rendőrségi határozat, nagyon sok esetben nem vonják be mindkét felet az eljárásba, ami azt eredményezi, hogy a bíróság csak arról a félről, és azon fél magatartásáról dönthet, akit az eljárásba bevontak, még akkor is, ha a bíróság álláspontja szerint a másik felet terheli a felelősség a baleset okozásáért. Ilyenkor a másik féllel szemben az eljárás elévül, hiszen itt a hathónapos elévülés érvényes. Ezekben az esetekben már csak a polgári peres eljárás az, ami eredményre vezethet, ami, mint ismeretes, több évet is igénybe vehet. Ezek a felek ugyanis nem tudnak olyan, felelősséget tartalmazó és rögzítő határozatot a biztosítóhoz vinni, amely a jogalapot egyértelművé tenné, és a biztosító fizetési kötelezettségét megalapozná.
